Túrázás Norvégiában

Lélegzetelállító természet és Norvégia. Gyakran hallani ezt a párosítást. Nem akarom piedesztárra emelni a norvég tájképet, de nem nagyon-nagyon nehéz nem így tenni. Tényleg nem véletlen, hogy a lélegzetelállítő természet és Norvégia szinte szinonímái egymásnak. Éppen ezért is, az egyik legjobb program amit szervezhetsz magadnak, hogy jársz egyet a norvég erdőkben, hegyekben. Nem kell egyből nekiindulni az ország legmagasabb csúcsának – ami egyébként Galhøpiggen 2.469 méterével. Bármelyik nagy város környékén találhatsz kiépített, népszerű és bárki számára élvezhető túraútvonalakat. Ezek segítségével bepillantást nyerhetsz Norvégia igazi arcába. Ami nem feltétlen a nagyvárosi élet.

A ‘friluftsliv’ a norvég emberek szerves része. Magyarosan fordítva kábé annyit tesz, hogy élet a szabad levegőn. Ha szeretnél valami igazán autentikusat csinálni norvégiában akkor egy napot szánj rá a természetjárásra, erdőben barangolásra.

Ez ráadásul a legtöbb esetben ingyenes program, ami Norvégiában finoman szólva sem hátrány. És ahogy korábban kiemeltem, egyáltalán nem kell a városoktól messze menni ahhoz, hogy természetközeli élményben legyen részed. Minden valamirevaló városnak van egy helyiek által kedvelt rekreációs területe a település melletti erdős-hegyes vidéken.

Ha ezek után úgy döntesz, hogy szeretnéd felfedezni Norvég természeti szépségének egy darabkáját, akkor a következő tanácsokat, tippeket jó, ha észben tartod.

Kezdjünk egy fontos koncepcióval. Az ‘allemansrett’, azaz a ‘minden ember joga’ tisztán kimondja, hogy Norvégiában a természet mindenkié. Ez a valóságban abban nyilvánul meg, hogy ha az erdőben egy kerítéssel elkerített magánterületbe futsz bele a túraúton, akkor ott is minden további nélkül áthaladhatsz. Esetleg a birkák, vagy tehenek képezhetnek akadályt. De jogod van hozzá, hogy ezt a természetes közeget használd. Ez igaz egyébként a városokban is. Átsétálhatsz mások kertjén, ha épp arra rövidebb. Bár nyilván tiszteletben tartva az ott élőket és értékeiket. Erről  bővebben itt olvashatsz.

Ez az infókupac azt feltételezve készült, hogy a legtöbb Norvégiába látogató turista nem az extrém, 120 km-es, három napos sátorozós túrákba szeretne időt fektetni. A fókuszban a rövidebb, max egy napos városok relatív közelségében lenyomható túrák lesznek. Ha az extrémebb túrázás vonz, akkor Norvégia kétségkívül az egyik legjobb hely erre a célra, de ezek a tippek kevésbé lesznek használhatóak számodra. Ebben az esetben inkább egyből itt kezd a kutatást.

Tervezés

A túratervezést sok weboldal, vagy applikáció segítheti. A legpraktisuabb az ut.no, vagy a DNT-Norvég Természetjáró Társaság honlapját felkeresni.

Az ut.no weboldalán a ‘kart’ – azaz a térkép – opcióra kattintva megjelenik egy Norvégia térkép. Zoomolj rá arra a területre, ahol szeretnél túrát keresni. A piros vonalak jelzik a fő túrautakat. Ha bekapcsolod a ‘turforslag’ lehetőséget, akkor megjelennek az ajánlott túrák. Ezek közül érdemes válogatni. A színek indikálják a túra nehézségét. Zöld jelölés a legkönnyebb, kék közepes, piros haladó, fekete extra megerőltető. A különböző jelekre – kör, benne túrázó emberke a fent felsorolt színekben – rákattintva feltűnik az ajánlott útvonal és meg lehet nyitni a túra saját oldalát is, ahol minden szükséges infót – képek, túra hossza, az idő amit igénybe vesz, magasságprofil, útleírás stb. – megtalálhatsz. Ne ijedj meg attól, hogy norvégul van az infó. A google fordító elég korrektül vizsgázik norvég-angol fordításból. És bár a norvég–magyar fordítás elég ködös tud lenni, angolról magyarra fordítani a szöveget már piskóta.

Alapvetően az ut.no térképén megjelölt piros és más szaggatott jelzésű túrautakon érdemes maradni szerintem, ha először túrázol Norvégiában, vagy alapvetően nincs sok túratapasztalatod. A tökéletes tájékozódáshoz le tudod tölteni az UT applikációt, amiben be tudod lőni a helyedet a téképen és így könnyedén a kivánt úton maradhatsz. Lehetőség van offline verziót is használni, amihez szimplán le kell tölteni a térkép egy részétaz applikációban. Ebben az esetben egyáltalán nem fogsz a mobilnetedtől függeni az erdő közepén. Ami előnyös tud lenni.

Ezeken kívül persze kismillió kisebb ösvény van az erdőkben, ami téged nem feltétlenül érdekel. Kivéve, ha egy fokkal kalandosabb körülményekre vágysz. Ezek az eldugottabb utak ritkán vannak megjelölve, bár általában végül visszavezetnek valamelyik főbb túraútra. A kisebb túrautakon tájékozódáshoz tájékozódáshoz végképp ajánlott a valamilyen túrautakat is tartalmazó applikáció – UT, MAPS.ME, Norgeskart – offline verziója.

Ami az időjárást illeti, érdemes felkészülni minden eshetőségre. Az yr.no oldalán csekkold le az aktuálist előtejelzést. Általában két-három nappal előre már elég pontosan megtudják jósolni milyen időre kell számítani.

Mit pakolj az útra?

A városok környéki, kiépített kavicsos utakon kanyargő túrák nem feltétlenül igényelnek nagy előkészületet, ami az öltözetet illeti. Öltözz rétegesen, kényelmes és sportosan. A legtöbb város környéki túra esetében nyáron elég egy edzőcipő. Ősszel és tavasszal esik a legtöbb csapadék, így ebben a periódusban inkább vízálló lábbelit javaslok, mert annál kevés kellemetlenebb érzés van, mint amikor beázott cipőben kell tocsognod és a túra végén úgy néz ki a lábad, mint egy aszaltgyümölcs.

Nyáron is igaz, hogy ha az előző napokban esett az eső, vagy esőt jósolnak a túrád napjára, akkor mindenképp jól jöhet egy vízálló cipő, esetleg magasszárú bakancs és számíthatsz rá, hogy kicsit sáros leszel. De ez része a mókának. Eső/ szélálló kabát mindig legyen nálad. Egy vékonyabb esőkabát minimális helyet foglal és nagyon hálás tudsz lenni érte, amikor belefutsz egy váratlan égszakadásba a szeszélyes időjárásnak köszönhetően.

Mindenképpen csomagolj elegendő vizet, vagy folyadékot és lehetőleg magas tápértékű kaját. Energiaszeletet pl. vagy szendvicset megpakolva minden jóval, banánt stb.

A telefon alapkellék lehet a tájékozódáshoz, szóval nem árt, ha maxra töltött mobillal indulsz el a túrára. Egy plusz powerbank sem árthat. Térkép és iránytű a legtöbb esetben nem szükséges szerintem. Maximum akkor, hogy ha olyan helyre készülsz ahol térerő nem lehet számítani – városoktól távol magas hegységekben.

Egyéb kellékek, amik jól jöhetnek egy lazább egy-két órás túrához is: napszemüveg, sapka, zsepi/ wc-papír, fájdalomcsillapító, sebtapasz, törölköző – ráülni, ha vizesek a padok, farönkök, vagy ha nyári kánikula tombol, akkor csobbani egyet az egyik tóban. Ősszel már érdemes elemlámpát, vagy fejlámpát is bepakolni, mert ekkor már gyorsan rövidülnek a nappalok és nem fun világítás nélkül kóvályogni az erdőben.

Ha mindent bepakoltál nincs más dolgod igazából, mint élvezni a gyönyörű természetet, elképesztő tájképet és tiszta levegőt.

Potenciális veszélyek

A norvég erdőkben, főleg a kiépített túrautakon, a rád leselkedő veszélyek sora olyan rövid, hogy sokat filóztam rajta egyáltalán nekifeszüljek-e ennek a fejezetnek. Konkrétan nem tudok felsorolni komoly veszélyforrást. Inkább turisták által elkövetett figyelmetlenség, felkészületlenség a ludas a legtöbb balesetért, vagy igényelt kimentésért.

Ezek a mulasztások első sorban az időjárás változékonyságának, vagy a túra nehézségének alábecsülését és a helyismeret totális hiányát foglalják magukba, amik aztán kimerüléshez, kihüléshez, könnyedebb sérülésekhez vezethetnek.

Ami az időjárást illeti, érdemes felkészülni minden eshetőségre. Az yr.no oldalán csekkold le az aktuálist előrejelzést. Általában három nappal előre már elég pontosan megtudják jósolni milyen időre kell számítani. Tartsd észben, hogy ha csak nincs éppen tomboló nyár 28 fokkal és felhőtlen, kék éggel, akkor fel kell készülni esőre és gyors időjárásváltozásra.

Egy másik alapszabály, ami segíthet elkerülni baleseteket… Nem szégyen visszafordulni! Ha úgy érzed, hogy nem vagy biztos benne, hogy hol vagy és nem tudod merre tovább, kezdesz nagyon kimerülni vagy az időjárás kezd nagyon vacakra fordulni, akkor bátran fordulj vissza a már ismert úton.

Néhány szó az erdőlakókról, akikbe valami csoda folytán belefuthatsz. A legfontosabb Norvégia egyik nemzeti állatát, a norvég erdők királyát, a jávorszarvast megemlíteni. A méretes patások az ország minden térségében – városok környezetében is, de elsősorban Dél-Norvégiában – jelen vannak. Időnként megesik, hogy emberek összefutnak velük az erdőben. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy észrevesz téged, majd szelíden folytatja napi rutinját.

Bár a jávorszarvasok általában kevésbé félnek az embertől, ez nem azt jelenti, hogy érdemes megközelíteni. Épp ellenkezőleg. Szép nyugodtan távolodj el és sétálj el a másik irányba, vagy kerüld ki nagy ívben. Semmiképpen se próbálj túl közel merészkedni, vagy megsimogatni az ártatlan mamlaszt. Extrém – és tényleg úgy értem, hogy EXTRÉM – ritka hogy egy jávorszarvas agresszívan lép fel emberrel szemben, de ha provokálják, annak rossz vége lehet. A jávorszarvas balesetek 99,99%-a nem gyalogosokhoz fűződik, ha nem autókhoz.  De egyébként is nagyon-nagyon parányi annak az esélye, hogy pont te fogsz belefutni egy jávorszarvasba a természetben. Jobb félni, mint megijedni alapon itt tájékozódhatsz előre pontosabban, hogy hogyan viselkedj, ha belefutsz egy patás melákba Norvégiában. Persze mindekelőtt értékeld, hogy milyen szerencséd van, hogy az európai vadon egyik legnagyobb emlősét figyelheted meg természetes közegében. E közben pedig maradj higgadt és próbálj emlékezni az utasításokra.

Mi még soha nem láttunk távolról sem jávorszarvast és norvég ismerősöktől is kevés sztorit hallottam. Az egyetlen eset, amit hallotam az egy Oslo környékén élő ismerőstől származik. Egyik reggel bringázott be a városba egy erdős, de városközeli úton, amikor a semmiből kiugrott elé egy jávorszarvas. Már nem volt ideje fékezni. Nekicsapódott a patás pajtinak aki legalább annyira megijedt és sokkolódott, mint az ismerősöm. Szóval a következő pillanatban már csak a sprintelő szarvas szebbik felét látta. Ilyen esetek előfordulnak, de nem gyakoriak. Pont azért írok ilyen hosszan róla, mert kuriózum.

Ezen kívül Norvégiába erdeit nem lakja olyan állat, amitől tartani kéne. Ennek a firkálmánynak a norvég élővilágra fókuszáló részében olvashatsz többet.