Norvégia legfrankóbb egyetemi városa – íme Trondheim

2018 augusztusában költöztünk Trondheimbe Annával. Alapvetően is az volt a terv, hogy szeretnénk Norvégiában elvégezni  a mesterképzést. Ami miatt nagy volt rá az esély már 2017-ben is, hogy itt, Trondheimben fogunk kikötni. Ennek ellenére Bergenbe fészkeltük be magunkat először. Ez a bergeni kitérő hangolódás, nyelvtanulás céljából volt hasznos. Vagy lett volna. Számomra kevésbé volt siker ez az időszak, de hatalmas szerencsémre Anna mindent beleadott és teljesítette a kitűzött célokat.

Ekkor már évek óta szemezgettem egy mesterképzéssel, ami Norvégiában csak Trondheimben az NTNU-n volt elérhető. Szóval tényleg számoltunk a költözéssel. Végül rövid huzavona után mind a kettőnket felvettek. Anna keményen megdolgozott a helyéért. Régész lesz, ha nagy lesz. Viszont a régészet mesterképzés csak norvég nyelven fut, szóval elég rövid idő alatt fel kellett annyira tuningolnia a norvég tudását, hogy ez lehetséges legyen. Pipa. Megdolgozott érte és fel is vették.

Nehéz, de jó döntés volt. Bergent nagyon megszerettük, Annának fix munkahelye volt, ami suli mellett is belefért volna stb. Én mindenképpen jöttem volna Trondheimbe, szóval egy potenciális távkapcsolatot is elkerültünk így. A diák büdzsén élést leszámítva szinte csak pozitív aspektusai vannak a váltásnak. Bár Bergen nagyon sokáig hiányzott és jelenleg is talán hangyaf***nyival jobban kötődünk a fjordok kapujához. Sanszos, hogy azért, mert Bergenben több anyagi és időbeli szabadságunk volt felfedezni a várost töviről hegyire. Viszont most említettem utoljára Bergent egy Trondheimről szóló írásban. 😀

Az egyetem első két féléve brutál stresszes és hajtós volt, de szépen lassan belejöttünk. Közben pedig lehetőségünk volt lassan, de biztosan felfedezni Norvégia valószínűleg legfrankóbb diákvárosát. Trondheimben közel harmincötezer diák tanul egyébként. Sok szempontból Szegedre hajaz számomra, ahol négy és fél évet éltünk és imádtuk. A város látképét egy katedrális/ dóm uralja és egy folyó szeli ketté. Arról nem is beszélve, hogy az egyetem meghatározó szerepet játszik a város életében.

Hol is van Trondheim?

Trondheim számokban

• 199 039 – ennyien vallják otthonuknak Trondheimet.
• ~ 35 000 – a Trondheimben tanuló egyetemisták száma.
• 997 – a város alapításának éve, alig pár évvel Szent István királlyá koronázása előtt.

Trondheim története

Trondheimel kapcsolatban két nevet fontos megemlíteni. Két Olav-ot. Mindketten vikingek és kábé ezer évvel ezelőtt munkálkodtak. Elsőként hadd prezentáljam nektek Olav Tryggvason-t. Olav Norvégia első királyának, Széphajú Haraldnak a dédunokája. Karrierjét azzal kezdte, hogy Angliában fosztogatva egy idő után oldalt váltott és az angol király mellett harcolt dán vikingek ellen. De csak azért, hogy az angol király támogatásával visszautazhasson szülőföldjére Norvégiába és magának követelje a trónt. A mai Trøndelag megyében szállt partra és 995-ben királlyá választották. Majd 997-ben megalapította Kaupangr városát – mai Trondheim – és Norvégia első hivatalos fővárosává tette azt (ha lehet hinni a forrásoknak). Igaz, uralma nem terjedt ki a mai Norvégia egészére. Főként nyugati partvidékre és az itt található szigetekre korlátozódott dirigálása.

Norvégia első keresztény uralkodója. Ennek megfelelően igyekezte is – időnként erőszakkal – népét is áttéríteni az egyre elterjedtebb hitvallásra. Részleges sikerrel. Habár az általa küldött expedícióknak hála eljutott a kereszénység a Feröer-szigetekre, Shetlandra, Izlandra (Ahol 1000-ben hivatalos állami vallásforma lett) vagy éppen Gröndlandra, hosszú távon nem volt képes a makacs viking lakosságot áttéríteni. 1000 körül bekövetkezett halála után gyorsan visszatért a régi rend. Laza, nagyobb törzsszövetségek, kisebb királyságok és Thor kalapácsos nyakékek mindenhol. Odin valószínűleg nem csípte a srácot, mert munkásságának nagy része ment a kukába. Viszont helyi jelentőségét mutatja, hogy Trondheim főterén az ő szobra magasodik a járókelők fölött.

Csak kontextus miatt… Mind e közben Magyarországon 997-ben meghalt Géza fejedelem, Koppány durcijának pedig egy bizonyos Szent István véget vetett és királlyá koronázták 1001 január 1.-én. Ezzel megszületettt az egyesített és hivatalosan is keresztény Magyar Királyság.

Láthatjuk, hogy skandináv barátaink hasonló szitun mentek keresztül majdnem ugyan abban az időszakban. Trendi volt a kereszténység, na. Norvégiának még kicsit várnia kellett a teljes megtérítésre.

És itt érkezünk el második híres és Trondheim szempontjából rendkívül fontos Olav-unkhoz. Olav Haraldson, vagy más néven Szent Olav. A Szt.Olav Katedrális, Skandinávia egyik, ha nem a legimpozánsabb egyházi épülete nem véletlenül viseli a nevét. Norvégia egyik legikonikusabb királyáról és szentjéről van szó, így kicsit elragadtadtam magam és hosszan ecsetelem a sztoriját. Nyugodtan ugord át a következő bekezdéseket, ha téged ez kevésbé érdekel.

Olav Den Hellige (Olav a szent) 990 körül látta meg a napvilágot egy Kelet-Norvégia nay része felett uralkodó király, törzsfőnök, keresztapa, nevezették aminek akarjátok, fiaként. Fiatalon előbb kelet-felé kóricált gumicsónakból fosztogatva a Baltikum országait. Aztán ő is Anglia felé fordult és részt vett egy nagy viking sereg 1012-es angliai megszállásában/ fosztogatásában. Az ekkor regnáló angol király besokallt és Normandiába menekült. Nem tudjuk milyen oknál fogva, de Olav is követte. Igazából Normandiában otthon érezhette magát, mivel letelepedett vikingek uralták ezt a régiót. Annyi különbséggel, hogy a normandiai egykori vikingek ekkor már buzgó keresztényként élték mindennapjaikat. Itt tanult még többet – egyes sztorik szerint már gyerekként meg lett keresztelve Norvégiában – Olav a kereszténységről és arról, hogy az uralkodó mennyire hatékonyan tudja befolyásolni a lakosság vallási nézeteit az által, hogy ő irányítja az egyház intézményét is. Hatalomvágy. Hatalomvágy mindenhol.

A normanidai időszakát egy rövidebb angliai hatalmi játszma követte. Maradjunk annyiban, hogy okosan játszotta ki a kártyáit és gyakran oldalt váltva mindig a győztes félen találta magát. Ez elég jól jellemezhette a korabeli hatalmi játékokat. Vagy győzöl, vagy meghalsz, jobb esetben csak száműznek. Persze nem szimpla jófejségből váltogatta az oldalakat Olav. Az angol király elleni „igyekezeteiért” megkapta a részleges hatalmat Kelet-Norvégia fölött. Mármint a dán király alattvalójaként kormányzó pozíciót kapott. 1015-ben híres harcosként, gazdagon, hűséges harcosokkal a háta mögött tért vissza Norvégiába.

Ennél azonban ambíciózusabb volt Olav Haraldson. Az egész országot hatalma alá szerette volna vonni. Ehhez állítólag elsősorban politikai eszközöket használt. Ekkoriban a viking közösségek vezetői egy úgynevezett ’ting’ keretében gyűltek össze. Innen ered valószínűleg a mai norvég parlament a ’Storting’ (stor = nagy) elnevezése. Szóval egy vezetői gyűlés volt kábé. Olavnak ezeket a vezetőket kellett meggyőznie – hol jutalmat ígérve, hogy erőt fitogtatva – arról, hogy ő megfelelő fickó az államvezetésre. Terve bevállt és 1022-ben királlyá kiáltotta ki magát.

Hatalma alatt erősen munkálkodott a pogány lakosság megtérítésén. Gyakran erőszakkal. 1023 körül az állam hivatalos és egyetlen elfogadott vallásává tette meg a kereszténységet. Bevezette az egyház intézményét, amit a király irányított, ezzel az uralkodót és az egyházat megtéve az állam két alappillérének. Kábé egy alkotmányos monarchiát hozott létre. Ez megszokott volt Európa nagy részén ekkoriban – többek közt a Magyar Királyságban – de totális újdonság volt a norvég vikingek számára. A viking korszak végének kezdete volt ez.

Hogy jön a sztoriba Trondheim? Ugranunk kell pár évet és Olav uralkodásának kevésbé vidám részében találjuk magunkat.

Miután a korábban emlegetett dán király sikeresen befejezte angliai projektjét, itt volt az ideje, hogy megregulázza Olav-ot, amiért fellázadt és az ekkor dán fennhatóság alá eső norvég területeket magának követelte. Olav 1026-ban vereséget szenvedett, majd a mai Oroszország nyugati részére menekült. A dán király elégedetten vissza evezett Angliába, hogy folytassa hódításait és egy másik norvég vikinget nevezett ki a mai Norvégia területének élére. De jóemberünk belefulladt a tengerbe még mielőtt partot érhetett volna. Erről Olav hírt szerezve gyorsan szedte pereputtyát, toborzott egy kisebb sereget és elindult visszaszerezni egykori királyságát. Svédországon keresztül haladva a mai Trøndelag megye – aminek Trondheim a központja – területén tervezett norvég földre lépni. Persze akkoriban az államhatárok nem voltak ennyire élsesen kijelölve.

A Trøndelag megyében élők, annak hírére, hogy Olav erre felé tart éppen, elkezdtek egy főleg felfegyverzett földművesekből álló sereget felállítani. Olavra kegyetlen és csökönyös királyként emlékeztek és legkevésbé sem kívánták újra az uralma alatt élni mindennapjaikat. Hipphopp 3-5ezres tömeggé fejlődtek. Olav ’Stiklestad’ nevű helyen ütközött meg ellenségeivel. Olav alábecsülte ellenfeleit és a mérges földművesek leterítették. Ez Norvégia leghíresebb csatája egyébként. A csata helyszíne a mai Trondheimtől nem messze található. Ma egy történelmi, viking kort idéző skanzen található itt.

Még mindig nem derült ki viszont, hogy miért fontos Olav Haraldson Trondheim szempontjából. Olav szenté válásával vált örök trondheimi ikonná. A következő évek dán uralma idején a novégok körében elkezdett a háttérben növekedni egy ’Olav kultusz’, aminek különböző sztorik voltak az alapjai. Egyesek szerint pl. halála előtt eldobta fegyverét így mártírként esett el. Halála után Nidarosba – ma egy bizonyos Trondheim néven ismerhető a város – szállították testét, ahol kisebb csodák sora történt a holtteste körül. Egy vak csavargó visszakapta a látását, gyógyvizű forrás eredt a sírja helyén és a többi. Ezek a legendák csak felerősítették a kultuszát, ami lassan korrekt politikai tényezővé nőtte ki magát a dánokat az országból kiűzni kívánó norvégok között. Ami később hozzájárult, hogy a dán király halála után Olav fiát, Magnust és Olav testvérét ültessék a norvég trónra. Mivel Olav Haraldson leszármazottai uralkodtak még egy ideig, így kultusza is fennmaradt, sőt erősödött és Észak-Európa szerte emeltek tiszteletére templomokat.

Egy évvel halála után felnyitották koporsóját és azt találták, hogy Olav haja és a körmei tovább nőttek és ami a legbizarabb, hogy állítólag testének rózsa illata volt. Valószínűleg valamilyen szinten mumifikálódhatott a test és ezért esetleg kevésbé lehetett szagos. Természetesen ezek inkább csak mendemondák, de mind hozzájárult ahhoz, hogy a püspök, aki még Olavval érkezett Angliából, szentté avassa. Eredeti temetkezési helyén pedig hamarosan megindult egy új templom építése. Ami sok-sok bővítés és átépítés útján a mai Nidaros Katedrális, Trondheim egyik legikonkusabb jelképe és Skandinávia egyik legnagyobb egyházi épülete. Olav kultusza, mint Norvégia keresztény királya és szentje évszázadokon keresztül fennmaradt és az ország egyik legfontosabb történelmi és egyházi figurájává vált. A Nidaros Katedrális ma is jelentős zarándokhely – Európa legészakabbikja – amit évente több száz zarándok keres fel.

A király halálának napja, július 29.-e a 19.századig a legnagyobb ünnepnapnak számított a norvégok körében. Egészen addig az volt, amíg egy bizonyos május 17.-e be nem jött a képbe. Szt.Olav napját ma is ünneplik, de általában relatíve kisebb méretű ünnepség keretében. Trondheimben évente fesztivált rendeznek a tiszteletére. A kormány pedig fontolgatja, hogy elkezdi jobban promótálni St.Olav napját és felhívni a figyelmet jelentőségére. Nem csoda. Szt.Olav kultusza és maga az egykori személy is rettentő fontos szerepet játszott abban, hogy Norvégia és Trondheim ma olyan, amilyen.

A 11. századtól kezdve Nidaros néven Trondheim tovább növekedett. Olav Tryggvason-nak és Szent Olavnak köszönhetően biztos alapokra épülhetett a jövő. Ugyan miután a Hansa keresekedlmi liga Bergent tette meg skandináv központjaként  Trondheim kereskedelmi jelentősége és a város fejlődése is kicsit visszaesett.

1681-ben egy katasztrófális tűzben – egy a sok közül – Trondheim házainak nagyrésze leégett. Ez a hátránya annak sajnos, ha az egész város fából épül. A sorscsapás viszont teret adott valami újnak. Egy külföldi építész segítségével újjáépíttették a várost barokk stílusban, szélesebb utcákkal, hogy a jövőbeli tüzek terjedését meggátolják. Ennek köszönhető a mai változatos belvárosi utcakép is. Hol keskeny sikátorok kancsaringóznak több száz éves faházak között, hol szélesebb és forgalmasabb utakba botlunk díszes kőépületekkel, hol pedig kissé ferdén álló fából épült egykori kereskedő házak magasodnak a Nidelva folyó partján.

A város második virágkora az Oslo – Trondheim vasútvonal elkészüléséhez és fejlesztéséhez köthető a 20. században. Azóza töretlen a fejlődés.

Trondheim mai arca

Trondheim ma Norvégia harmadik legnagyobb városa közel kétszázezer lakossal. Kapocsként funkcionál a sűrűbben lakott déli és nyugati partvidéki területek és a lazábban lakott, „vadabb” észak között.

Jelentős ipari és kereskedelmi központ Norvégiában. De ami miatt még jelentősebb az az NTNU és egyéb kutatóintázetek. Az ország egyik legfontosabb kutatási központjaként Trondheim élen jár számos szakterületen. Ennek egyik jó példája May-Britt Moser és Edvard Moser 2014-ben kapott orvostudományi Nobel-díja egy új, tájékozódásért felelős agycella felfedezéséért. Ez nagyban hozzájárulhat a jövőben például az Alzheimer-kór kezeléséhez, mivel a betegség elsőként az agy ezen részét befolyásolja.

Az egyetem jelentős hatással van a város lüktetésére, atmoszférájára. A tanítási időszakban diákok lepik el az utcákat, ezáltal egy pezsgő közösségi életet varázsolva. Nyáron sokkal nyugisabb a helyzet, amikor a legtöbb diák hazautazik. Viszont eseményekből ilyenkor sincs hiány. Az elmúlt években Trondheim egyre inkább kezd felkerülni a nemzetközi zene térképére is olyan kaliberű fellépőkkel, mint a Metallica (egyedüli norvég helyszínként), vagy a Rammstein, akik simán összehoznak negyvenezer fős bulikat. Ezáltal a turizmust is pörgetve, hiszen ekkora előadókért simán ideutaznak emberek mind at ország különböző pontjairól, mind a határon túlról. E mellett számos zenei és kulturális fesztivált is megrendeznek minden nyáron. Például július végén a Szt.Olav fesztivált.

Eseményekből télen sincs hiány. Ami a diákéletet illeti, ebben az időszakban zajlik a város két legnevesebb diákfesztiválja. Az ISFIT, ami egy hosszú 30 éves múltra visszatekintő nemzetközi diákfesztivál és kaliberét mutatja, hogy pár évvel ezelőtt a Dalai Lama volt a fesztivál egyik arca és fő előadója. Az UKA egy helyi, de nem kevésbé népszerű diákfesztivál, ami ötvözi a nagyszabású diákbulikat nemzetközi és hazai porondon is neves felléppőkkel. Este a buliké a főszerep, de napközben számtalan fajta kulturális esemény pörög, amin bárki részt vehet.

Trondheim ráadásul Norvégia egyik télisport fővárosa. Lehet, hogy a város közvetlen közelében nincsenek világhírű sípályák, de sílesiklásban és sífutásban annál kiemelkedőbb a város. Minden évben rendeznek itt világkupákat és lévén, hogy ez egy elképesztően népszerű sport itt, a nézőtér mindig fullon van. Nem véletlenül a mende-monda, miszerint a norvégok sítalppal a lábukon születnek. Valószínűleg a focinál is népszerűbb a síelés Norvégiában.

Ha már foci… Trondheim ad otthont Norvégia legsikeresebb csapatának, a Rosenborgnak. Ez általában nemzetközi futballal is jár, bár mostanában kicsit visszaestek a srácok, így valószínűleg nem rendeznek sem BL sem EL meccset 2020-ban Trondheimben.

Trondheim látványosságai bennfentes perspektívából

Őszintén megmondom, hogy turistaként nem feltétlenül Trondheimet céloznám meg első körben, ha egy pár napot Norvégiában töltenék. Bergen és a Sogne-fjord, Hardanger-fjord régiók mind-mind feljebb lenne a listámon. Igaz Osloban több a látnivaló és lehetőség, de szerintem Trondheim autentikusabb, “norvégabb” élményt nyújt, ha szabad így fogalmazni. Igazából a város tele van szuper látnivalókkal, ha az ember kicsit jobban utánanéz. Plusz jelenleg Norvégia egy gasztrogócpontjának is tartják helyi alapanyagokkal dolgozó Michelin csillagos éttermei miatt.

Az én „Mit csinálj, ha Trondheimben jársz” listám valahogy így állna össze.

Tanulj Norvégia „megkereszteléséről” a Nidaros Katedrálisban

A katedrális neve, Nidaros, Trondheim régi nevéből ered. Évszázadokon keresztül Nidaros néven futott a város. A katedrális ma is fontos zarándokhely Szent Olav – lásd történelmi háttér boncolgatásában – kultusza miatt. Amikor csak a városban sétálok, igyekszem útba ejteni a Nidaros Katedrálist, mert kissé Notre-Dame jellegű épületfrontjával mindig feldobja a napomat.

Fedezd fel az egykori püspökök lakhelyét és lesd meg a koronázási ékszereket

Rögtön a Nidaros Katedrális melletti épületcsoport, az Erkebispegården. Azaz a püspökkert. Az épület alapjai a 12. századból származnak és hosszú éveken át Norvégia egyik, ha nem a legmeghatározóbb, vallási központja volt. A ’80as évekbeli régészeti feltárások ma sokszínű múzeumteret biztosítanak az épületben. Többek közt itt található a világ legészakabb pénzverdéje, ami pont ott van kiállítva, ahol a régészek ráleltek.

A 16. század közepétől a mai napig Trondheim a hivatalos koronázási székhelye a norvég uralkodóknak. Bár a jelenleg uralkodó V. Harald és elődje már nem lettek megkoronázva, helyette egyfajta felszentelési ceremónia lehetőségével éltek. De ezt tudván nem meglepő, hogy itt találhatóak a norvég királyi koronázási ékszerek is. Közte az 1818-ban készült koronával. Norvégia több mint ezer éven át monarchiaként működött egy uralkodóval az élén. Ezek a tárgyak ezt is szimbolizálják.

A püspökkert egy másik épületében kapott helyet egy apróbb ingyenes katonai múzeum. Ami azt illeti Norvégia legrégebbi múzeumáról van szó, ha minden igaz. Itt az alsó szint a térség és Norvégia hadtörténetét festi le a viking időktől kezdve, majd az emeleten a II. VH német megszállása alatti norvég ellenállást mutatja be.

Vessz el a Bakklandet városrész színes házai és magával ragadó kávézói között és próbáld ki a bringaliftet

Trondheim legmagávalragadóbb része. Idős városrész közvetlenül a Nidelva folyó mellett. Szerintem az egyik legautentikusabb trondheimi élmény, amivel csak meglepheted magad. Színes faházak, macskaköves utcák, folyóparti parkos részek, kis kávézók és kajáldák mindenfelé. Egy városrész mindig tömve van emberekkel jó idő esetén, és az a Bakklandet.

A Gamle Bybro hídtól alig ötven méterre meredek lejtő vezet fel a Kristiansten erőd felé. Ez a múltban jelentős akadályt jelentett a bringások számára ezért különös megoldással ált elő a város. Ide építettek egy bringaliftet. Praktikus eszköz tud lenni. Bérelj bringát nyáron Trondheim felfedezéséhez és próbáld ki a bringaliftet. A városi – MOL Bubi szerű rendszer – bringák tökéletesen megfelelnek erre a célra.

Lőjél egy klasszikus trodheimi selfiet a régi városi hídról

A Bakklandet városrész másik nevezetessége a Gamle Bybro, ami lefordítva tökéletesen megmagyaráz mindent: régi városi híd. Egy díszes, fából épült gyaloghíd. Ami fénykorában Trondheim legforgalmasabb hídja volt. Ha már itt jártok semmiképp se hagyjátok ki a hídról való nézelődést. Egyik irányba az NTNU Harry Potter filmekbe illő főépületének tornyai látszanak a Kristiansten erőddel, másik irányba nézve régi kereskedők folyóparti raktárépületei, amik ma kávézóknak és éttermeknek adnak helyet. A híd az egyik kedvenc helyem egy kis Trondheim magambaszippantására.

Csavarogj egyet a változatos belvárosi utcácskákon

Trondheim belvárosa ezer éves történelme alatt megannyi átépítésen esett át, főként elszabadult tűzesetek miatt. 1681-ben a város legtöbb épülete megsemmisült egy pusztító tűzvészben és az újjáépítés egy totál új formát adott a belvárosnak. Szélesebb utcák, lehetőleg minél több kőépülettel a tűzesetek csökkentése érdekében. Viszont faépületek is megmaradtak szép számban, köztük szűkebb, macskaköves sikátorokkal. Ezt a kettőséget lehet felfedezni Trondheim belvárosában.

Élvezd a kilátást a Kristiansten Erődből

Trondheim erődje a várost majdnem teljesen elpusztító 1681-es nagy tűzvész után épült. Kelet-felől védte a várost. Hamarosan szükség is volt az erődítményre, amikor 1718-ban a Svéd Királyság megpróbálta bekebelezni az akkor Dán-Norvég királyság egyes részeit a nagy északi háborúk idején. Az erőd is hozzájárult ekkor a svéd csapatok visszaveréséhez. 1816-ban viszont már svéd uralom alatt leszerelték az erődöt és sokáig tűz figyelőként szolgált. 1997 óta múzeumként és közösségi területként szolgál a terület. A második világháború alatt, Norvégia német megszállásának idején számos norvég ellenálláshoz tartozó személyt végeztek itt ki. A háború után pedig háborús bűnökért elítélt egykori norvég Gestapo tagok raboskodtak, vagy lettek kivégezve az erődben. Ez egyébként egy ma is vitákkal és sokak szerint eltúlzott büntetésekkel tarkított időszak Norvégia történelmében.

Ma az erőd egyik legnagyobb vonzereje a király panoráma. Az egyik legjobb a városban.

Tanulj Földünk élővilágáról és Norvégia történelméről az NTNU Egyetemi Múzeumában

Történelem és természetudományok kombinációja az NTNU múzeuma. Szerintem kicsik és nagyok egyaránt találnak itt érdekes dolgokat.

Az egyik érdekes kiállításrész a számi emberekre és kultúrára fókuszál 18-19. századból származó tárgyakra alapozva.

Járd be a Stiftsgården-t, azaz a királyi rezidenciát

A Stiftgårdent egy gazdag örvegyasszony éppíttette a 18. század végén, de halála után az állam megvette az épületet. Ettől fogva az épület szolgált a királyi család trondheimi rezidenciájaként. Nyaranta látogatható Észak-Európa egyik legnagyobb fa épülete.

Hajókázz át fjordon Munkholmen titkokkal teli apró szigetére

Trondheim kikütőtől kábé 10 perc hajókázásra található a Munkholmen. A neve annyit tesz, hogy szerzetessziget. Ez onnan ered, hogy a középkorban Norvégia első kolostorját itt alapították. De már korábban, a viking időkben is használták a szigetet, feltehetőleg gyűléseket, ítélethozásokat szerveztek itt. A szigetet aztán 1660-ban erődítménnyé alakították a Dánia-Norvégia és Svéd Királyság közötti konfliktusok miatt.

Később főleg börtönként funkcionált a sziget. Ezt a szerepét tartotta meg a második világháború német megszállásának ideje alatt is. A németek megerődített börtönként használták a szigetet.

Ma a Munkholmen inkább egy közösségi terület stranddal és vezetett túrákkal a sziget titkainak feltárásához. Nyári időszakban óránként indul kishajó a szigetre.

Művelődj norvég rock-zene történelemből a Rockheimben

Norvég rock és popkultúra múzeum. Még nem tudtunk sort keríteni a lecsekkolására, de sok jót olvastam róla. Interaktívan mutatja be a norvég rock zene múltját modern múzeumi keretek között.

Vagy maradj a klasszikus zenénél

Ha a klasszikus zene és hangszerek közelebb állnak hozzád, akkor Norvégia nemzeti zene múzeuma, a Ringve Múzeum lesz a te helyed.

Pizzázz egyet a Tyholt torony tetején

Ez a 76 méter magas rádió torony nem lenne érdekes önmagában. De a torony tetején egy éttermet alakítottak ki, ami 360 fokban forog miközben te a vacsidat fogyasztod. Életem egyik eddigi leggyönyörűbb naplementéjét innen csodáltam. Ha azt írtam, hogy a Kristiansten erődből frankó a kilátás, akkor nyugodtam mondhatom, hogy ez übereli azt.

Repülj vissza az időben a Sverresborg skanzenben

A mai skanzen Norvégia első középkori – 12. század – kőből épült vára köré települt 1909-ben. Norvégia harmadik legnagyobb szabadtéri múzeumaként több időszakon átívelő kiállíátásaival mutatja be a norvég emberek, építészet, klasszikus mesterségek formálódását az elmúlt évszázadok alatt. A legrégebbi épület egy 1170-ből való árbóctemplom. Egy napsütéses tavaszi-nyári napon perfekt családi program. Nekünk bejött.

Túrázz a helyiek kedvenc útvonalain a Bymarka-n

Ha valahogy röviden meg kellene fognom, azt mondanám, hogy a Bymarka Trondheim zöldövezete. Egy helyenként 500 méter magas hegyes-dombos, zöldellő erdővel tarkított rekreációs terület közvetlenül a város mellett. A norvég emberek valószínűleg nagyon kevés dolgot csinálnak szívesebben, mint a túrázást, természetjárást. Ezért is nagyon fontosak ezek a területek. A Bymarka állati élővilágát képezik – az ember mellett – a jávorszarvas, vagy éppen a rozsomák. Persze attól nem nagyon kell tartani, hogy belefutsz bármelyik bundás pajtiba a túrád során. Itt (LINK) tudsz jobbnál jobb túraútvonalakat vadászni.

Villamosozz el a természetbe

Egy remek módja annak, hogy tegyél egy sétát a Bymarka-n az, hogy ha a belvárosban felpattansz a város egyetlen villamosára és a végállomásig, Lian-ig meg sem állsz. Innentől már csak egy perc és máris az erdőben találod magad.

Itt nyáron grillezhetsz, napozhatsz a tóparti tisztásokon, vagy akár csobbanhatsz is egyet a tóban egy izzasztó túra után.

Sétálj egyet a folyóparton

Az egyik legszebb városi látképben lehet részed, ha teszel egy sétát a Solsiden városrésztől a Studentersamfundet felé a Bakklandeten keresztül. Kábé egy órás séta lassú tempóban de totál megéri.

Strandolj és fedezd fel a Lade-félszigetet

Ez hangulatos félsziget az egyik kedvenc részem Trondheimben ahova nyáron bármkor szívesen elugrok sétálni egyet, grillezni valamit az egyik strandon, vagy ha a víz éppen csak mérsékelten hideg akkor csobbanni egyet.

Kajakozz egyet a Nidelva folyón

Kicsit extrémebb, sportolni vágyóknak több lehetőség is van egy szuper kajatúrára a Nidelva folyón.

Csobbanj egyet a Pirbadet egyik medencéjében

Ha inkább beltáéri pancsolásra vágynál, akkor a Pirbadet a te tereped. A fjord mellé épült uszoda minden szükséges dologgal rendelkezik ahhoz, hogy egy család eltöltsön itt egy mókával teli napot.

Sarki-fény Trondheimben?

Érdekes módon bár több esetben is kaptam ezzel kapcsolatban kérdéseket. Mondjuk nem feltétlenül magától értetődő kérdés. Valószínűleg én sem lennék tisztában a szituval, ha nem itt élnék.

Összefoglalva: igen, lehetséges sarkifényt látni. Az más kérdés, hogy erre az esély nagyon-nagyon kicsi, ha pár napot töltesz itt és akkor sincs garancia rá, hogy a jelenség igazán látványos lesz. Alapvetően is ritka jelenség ennyire „délen”, de még szerencsére szükség van hozzá, hogy éppen akkor ne legyen felhőkkel takarva az ég és még ekkor is a város fényei sokszor megnehezítik, hogy látható legyen a fenomén.

Turistaként sarkifényre vadászni a sarkkörön túl, Bodø-től északabbra érdemes. A legkönnyebben elérhető nagyobb város erre a célra Tromsø, de a legjobb opció Alta. Najó itt kicsit az elfogultság is beszél belőlem, hiszen Altához személyesebb szálak fűznek. Tíz ott töltött hónapom alatt viszont legalább három-négyszer láttam csodálatosan szép táncoló aurora borealist. Családom, akik hat évet töltöttek ott, vagy altai magyar barátaink pedig ennél is sokkal többször csodálhatták a világ egyik leglátványosabb égi jelenségét. Szóval, ha ez az utazásod fő indíttatása, akkor érdemes északabbra kacsintgatni Trondheimnél. 

Egy falat Trondheim

Míg Bergen esetében ebben a szekcióban számos helyet tudtam összepakolni személyes tapasztalat alapján, most ez nem fog összejönni. Trondheimben diákként élünk és a norvég éttermi árak kissé kiesnek a büdzséből. Pár helyet így is kipróbáltunk. Szülinapokon ajándék helyett jó ízekre költöttünk inkább. Ezen kívül a kedvetekért – és saját jövőbeli kulináris ambícióim miatt – beleástam magam a trondheimi gasztro alvilágba és a kövi helyeket sok-sok helyi ajánlása után válogattam össze.

A dollárjelek a hely árkategóriájára utalnak. A magyar pénztárcához viszonyítva. Az árak általánosságban két-háromszor magsabbak az otthoninál, szóval nincs igazán olcsó hely. Ezért nem is biggyesztettem kettőnél kevesebbet dollár szimbólumot. Ha olcsón szeretnétek hot-dogozni pl., akkor egy 7-eleven, vagy Narvesen butikba ugorjatok be. A mekis sajtburi sem méregdrága, de a tuti low-cost tipp az IKEA. Nem a leglaktatóbb hot-dogot adják, de verhetetlen áron. Alapvetően is az egyik legjobb ár-érték arányú kajálda az Ikea étterem.

Antikvariet $$ – a helyiek egyik kedvenc pubja/ kávézója a Bakklandet szívében a Nidelva folyó mellett. Iszonyat hangulatos hely. Napi ebédmenü is szokott lenni. Az egyik kedvenc utcai elemem nekik köszönhető, ami egy pici postaláda szerűen kihelyezett „könyvesbolt”. Vigyél egy könyvet – hozz egy könyvet alapon működik.

Kaffebrenneriet $ – tesztelve – szintén Bakklandet, de a kávé a fókusz, de szendók és sütik is kaphatóak. Minden perfekt, minden finom. Az elhelyezkedése miatt aktuális városi sétákhoz. Bár általában fullon van.

Dromedar $ – tesztelve -egy Trondheimből indult, ma már országos kávézólánc. Finom sütik és kávé helyi kiadásban.

Jacobsen og Svart $$$ – kávé megszállotaknak trondheimi tartózkodásukra.

Den Gode Nabo $$ – tesztelve – a lefordítva ’a jó szomszéd’ névre hallgató pub az előző két helytől mindössze egy köpésre található. Nagyon szuper sör kínálat és minimál kaja menü a város egyik legismertebb helyén. Extra a közvetlen folyóparti elhelyezkedés és emiatt király hangulat.

Café Løkka $$  – tesztelve – az előző helyhez hasonló vonalon mozog, de még szélesebb sörkínálattal és feltuningolt étlappal. Burgerek, szendók és nyáron kiülős terasz a folyó mellett egy volt ipari negyedben. Ajánlott.

Trondheim Mikrobryggeriet $ – tesztelve – ha nem lenne elég a sörökből, akkor egy pub, ami a saját sörét készíti és árulja. Többek között. De itt sem maradnak el a sörök mellé jól passzoló falatok. Talán egy fokkal előbb ajánlanám ezt a pubot mint az előzőt, de egyikben sem fogtok csalódni, ha betértek.

Superhero Burger $ – tesztelve – egy pár kajáldából álló lánc. Kábé egy felturbózott mekiként tudom leírni. Minőségi gyorskaja. A BBQ Pulled Pork burger sült édeskrumplival nálam mindent visz.

Bror Bar $$  – tesztelve – a város egyik legjobb hamburgerezője. Nem igazán tudom, hogy miért csalódnál a helyben, ha hambira vágysz. Nekünk bejött.

Frida $$ – autentikus mexikói étterem. De nem a gyorsétterem féle. Szülinapi vacsi alkalmával teszteltük és mi imádtuk. A kiszolgálás picit döcögős volt, de bumm. A finom kaják kárpótoltak.

Amber Asian Food Restaurant $$ – tesztelve – Anna egykori kenyéradója, de nem ezért van a listán. Top minőségű sushi és extra finom pekingi kacsa a jutalmad az időnként lassú kiszolgálás türelmes kivárásért.

Mormors Stue $ – tesztelve – a kedvenc diákbarát helyünk. A város legfinomabb kakaója itt kapható. Napi menüvel, szendókkal, hagyományos waffellel. Mindezt otthonos környezetben, ahogy a hely neve is sugallja a nagyi nappalijában.

Hagen $$ – tesztelve – vegán hely, vega és vegán fogásokkal. Életem eddigi legjobb sült édeskrumpliját itt ettem.

Ristorantino & Pasticceria Somma $$ – olasz étterem és a hozzá tartozó nem régiben nyitott olasz sütiző/ kávézó. A tulaj Nápolyból származik, szóval autentikus olasz ízekre számíthatsz.

Una Pizzeria $$ – egy másik felkapott olasz pizzázó.

Napoli $$ – és végül egy harmadik szintén elég jól menő olasz kajálda. Tészták és pizza a fő vonal.

Sot Bar & Burger $$ – hamisítatlan burgerező.

Troll $$$ – tesztelve – egy klasszikus norvégos ízekkel operáló étterem elérhető áron.

Folk og Fe $$$ – szintén norvég, helyi ízek egy fokkal kifinomultabb formában.

Røst Teaterbistro $$$ – a trondheimi színházban tanyázó étterem úgyszintén norvég konyhával hódít, helyi termelői friss alapanyagokból.

Credo $$$$ – ha Michelin-csillagos élményre vágysz

Egy kis kiegészítésképpen végig böngészhetitek a Visit Trondheim 2019-es útikalauzát.

Hogyan juthatsz el Trondheimbe?

Minden út Osloba vezet. Legalábbis Norvégiában. Ebben az esetben is ez a felállás. Budapest – Oslo ma már potom pénzért kipipálható, ha egy kis kézipogyásszal utazol, köszönhetően a Wizzairnek. Másik általában jó árakkal operáló légitársaság a Norwegian, ami sorra zsinórban nyeri a világ legjobb ’low-cost long-haul’ légitársasága díjakat évek óta. Általában a legdrágább választás a SAS, de itt az alap ár általában tartalmaz egy 23 kg-os bőröndöt így aztán ha sok cuccal utazol érdemes lecsekkolni az SAS-t is.

Oslobol tovább: szintén Norwegian, SAS ha röppennél. Így kevesebb, mint egy óra alatt eljuthatsz a fővárosból Trondheimbe. De ha nem bánod a hosszabb utazást, akkor a vonatozás is opció. Sokszor olcsóbban meg lehet úszni az utóbbit. Én általában a vonatozást preferálom, már csak azért is, mert nem repesek a repülésért. Alig hat és fél óra zötykölődés után már meg is érkezhetsz Trondheimbe vonattal. A buszozás is opció lehet, de inkább csak vészhelyzet esetére ajánlom. Ez a leghosszabb és legkényelmetlenebb verzió és még árban sem feltétlenül jársz jobban.

Városon belüli közlekedés

Easy-peasy. Most már a legtöbb megállóban vannak kitéve jegyautómaták, ahol könnyedén lehet kp-val, vagy kártyával buszjegyet venni. Kissé borsos egy menetjegy (40 kr – 1250 Ft kb.), de az előnye, hogy másfél óráig érvényes és ez alatt bármennyiszer átszállhattok. 

Egy letölthető applikációt (Atb Mobillett) is tudtok használni erre a célra. Plusz egy egészen jól funkciónáló, pontos menetrend és menetrend-tervező applikáció is letölthető, ahol élőben tudjátok követni, hogy mikor érkezik a buszotok.

Itt találtok online tervezőt és infókat a jegyekről.