Sarkifény 1 x 1 – Hogy te is biztos láthasd ezt az égi csodát

Oh boy… Van szebb jelenség ezen a világon, mint a sarkifény? Szerintem nincs olyan ember akinek ne szerepelne az aurora borealis – vagy aurora australis – a bakancslistáján. Miért ne szerepelne? Abszolút olyan, mint ha nem e világi lenne. Egy mesébe illőt táncoló zöldes égi jelenség. Csoda, hogy a múltban az Észak-Amerika tundravidékét meghódító inuitok azt hitték, hogy az általuk levadászott állatok lelkei térnek vissza ilyen formában?

Élénken emlékszem az első alkalomra, amikor megpillantottam a sarkifényt. Altán volt, Észak-Norvégiában. Nem volt még fél éve sem, hogy Norvégiába költöztünk. Természetesen hallottunk már korábban az északi-fényről és hogy a sarkkörön túl elég jó esélyünk lesz látni.

De persze más mások sztoriját hallgatni és más a saját szemeddel látni. Szóval egy átlag novemberi este volt. Ekkor már koradélután sötétedik erre felé. E miatt ez az időszak igen kecsegtető aurora les szempontjából. Szerencsénk volt, mert a házunk melletti kis játszótéren elég sötét volt ahhoz, hogy ne legyenek zavaróak a város fényei. Már havas volt a táj és néhány magyar barátunk átugrott hozzánk lazítani. Kint ücsörögtünk a teraszon és beszélgettünk.

Amikor egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy zöldes az ég alja. Lehetséges lenne? Titkon mind abban bíztunk, hogy sarkifény showban lesz részünk. És még milyen show lett belőle. Kábé 20 percen keresztül táncolt nekünk a sarkifény zöldes-rózsaszínes köntösében. Ami igen ritka. Piszok szerencsések voltunk. A jelenség hosszan tartott és erős, élénkzöld, rózsaszín és lila színek váltakoztak. Imádtuk. Nagyon hálás vagyok érte, hogy láthattam.

A jelenség remek emlékeztető volt a természet erejéről és szépségéről. Az űrből érkező részecskék, amik a Föld elektromágneses tere miatt a sarkok felé terelődnek, ott pedig a légkörben gázmolekulákba ütközve fényt gerjesztenek? Mii?! Hihetetlenül hangzik. Totál megértem miért hihették azt a letűnt korok skandináv emberei, hogy az istenek műve. A vikingek például azt gondolták, hogy az aurora borealis egy híd Thor medencés bulijához. Azaz az istenek földjére, Asgardba.

A sarkifény viszont egy trükkös jószág. Az utazós fórumokat bújva, amikor Norvégia kerül szóba az esetek jelentős részében az aurora borealis a topik. Ami totál érthető. Egyáltalán nem könnyű megszervezni egy sarkifény túrát. De épp ezért „vetem papírra” ezeket a sorokat. Hogy segíthessek. Sokat olvastam a témában és magam is láttam már nem egyszer ezt az égi csodát, szóval a megfelelő helyen jársz.

De mi is pontosan a sarkifény és mi okozza?

Évekig képtelen voltam megjegyezni, hogy mi a szösz is tulajdonképpen a sarkifény. Pedig Apát nem egyszer kérdeztem és minden egyes alkalommal hosszasan és részletesen elmagyarázta. De nekem sem ártott ismét feleleveníteni. Igazából a tervezésben is segíthet, ha van valami halvány fogalmad róla, hogy mi is tulajdonképpen a sarkifény és mi okozza a fenomént. A sztori a Nappal kezdődik. Nagy részben ő felelős a jelenségért. Illetve inkább az általa kibocsájtott morcos és elektromosan töltött részecskék milliárdjai. A nap időnként kicsit felhúzza magát az esti kozmikus focimeccs eredményén, amit felszíni gázkitörésekkel vezet le. Amikor egy ilyen gázkitörés okozta ’szoláris vihar’ bekövetkezik, soook-sok apró feltöltődött részecske olyan izmos, hogy képes kilépni a Nap mágneses teréből és megszökni. A vad és „elszabadult” részecskék pedig időnként éppen Földünk irányába indulnak el garázdálkodni. Áúcs. A Nap minden percben hatalmas tömegű és elektromosan maxra töltött kozmikus viharokat küldözget a Föld felé. Ennek nem lesz jó vége, igaz? A helyzet az, hogy nincs okunk aggódni.

Szerencsére a Földnek van egy természetes védekezési mechanizmusa. A bolygó mágneses tere, ami végül is egy láthatatlan védőburkot alkot ebben az esetben, és eltereli ezeket az elszabadult részecskéket a pólusok, azaz Északi-, és Déli-Sark felé. Itt gyengébb a mágneses „pajzs”, így egy részük képes belépni a Föld légterébe, ahol új barátokra lelnek. Elsősorban oxigén és nitrogén atomokra, amikkel a napból jövő részecskék összekoccanva energiát adnak át. Ezt az energiát az oxigén és nitrogén atomok fény formájában adják le. *dobpergés* Éss igen, ez a sok milliárd (vagy még több) oxigén és nitrogén atom által fény formájában leadott energia a sarkifény. A jelenség színe pedig elsősorban attól függ, hogy mivel (oxigén, nitrogén stb.) ütközik a napból érkező részecske. A fotókról legjobban ismert színek – a zöld és rózsaszín – mellet számos színben mutathatja magát az aurora. Például fehéres, halványkékes, pirosas, vagy sárgás színeket is ölthet.

Az előfordulása ebből a folyamatból fakadóan az északi ééés a déli sarkkörön a legvalószínűbb. Igen, van délifény is, amit aurora australisnak hívnak. Új-Zéland, Ausztrália és Dél-Amerika legdélebbre fekvő részeiről látható időnként. A legfrankóbb persze az Antarktiszról lehet. De ez nem sok ember számára opció.

Tudom-tudom ez csak egy nagyon felületes magyarázat a jelenségre, de nem szerettem volna részletesebben bele menni. Főleg mert én sem értem minden apró fizikai/ kémiai részletét. Viszont segíthet a folyamat kicsivel mélyebb megértéseben ez a rövid videó.

Tényleg olyan látványos a valóságban, mint a képeken?

Teljesen jogos kérdés. És a válasz nem egyszerű. Tulajdonképpen igen, lehet olyan látványos, élénk zöld és rózsaszín, mint a neten fellelhető képeken. Kétségkívül. De a képek félrevezetőek lehetnek. Nem minden esetben ennyire élénk színű az aurora borealis. Egy jó fényképezővel könnyedén lehet manipulálni a végterméket. Aztán ott az utómunka, ahol olyan látványosra faragják a sarkifényről készült fotót, amilyenre nem szégyellik.

Szóval készülj fel rá, hogy lehet, hogy a képeken látottakhoz lényegesen halványabb lesz az égen táncoló fényhullám. Másfelől az is lehetséges, hogy szerencséd lesz, felélénkülnek a fények, előbukkan a világoskék, a lila, a rózsaszín is a zöld mellett és az állad leesik olyan showban lesz részed. Csak azt akarom éreztetni, hogy készülj fel mindkét eshetőségre. Arra is, hogy csak egy halványzöldes, felhőre hajazó jelenséget fogsz látni az égen. De ne keseredj. Ettől még a sarkkörön túli kalandod lehet szuper.

A legjobb időszak sarkifényt lesni Norvégiában

Ez egy trükkös feladvány. Nem azért, mert nehéz rá válaszolni, ha nem azért, mert a válasz elrettenthet sokakat. Ugyanis a legnagyobb esély arra, hogy sarkifényt láss Norvégiában az OKTÓBER kezdete és MÁRCIUS vége közötti periódusban akad. Ekkor a hosszabb sötét időszak miatt nagyobb „időablakot” hagysz magadnak, amikor a fényekre vadászhatsz. Ebben az időszakban is talán a legjobb hónapok az október, november, február, március. A december, január is működhet, ha nagyon jól tűröd a hideget és majdnem egész napos sötétséget.

Röviden összefoglalva, a norvég tél, a legideálisabb időszak sarkifényt lesni. De ettől kicsit sem kell megijedni. A legtöbb népszerű északifényre épülő norvég turista „bázis” (Tromsø, Alta, Lofoten-szigetek) a part mentén van és itt annyira nincsen brutálisan hideg, mint azt feltételeznéd.  A szárazföld belseje felé haladva már jóval csípősebb tud lenni a helyzet. Ebben az írásban olvashatsz arról, hogy mi a megfelelő öltözet ebben az időszakban.

Észak-Norvégiának szerintem egyébként is ez az igazi arca, szóval az ország e részének felfedezésére nem választhatnál a télnél jobb időszakot. Najó, a Lofoten-szigetek a kivétel. Oda nyáron legalább annyira érdemes elugrani.

Hova utazz, hogy a legnagyobb esélyed legyen látni az aurora borealist Norvégiában

Ahogy már szó esett róla Norvégia – és igazából az egész északi félteke – sarkkörön túl fekvő részei a legbiztosabbak. De még itt is nagyon-nagyon sok minden keresztül húzhatja a számításokat. Például a gyakran borult, felhős ég.

Norvégia esetében mondjuk a Lofoten-szigeteknél húznám meg a határt. Ennél délebbre nem érdemes sarkifény lesre fókuszáló utazást szervezni. Igen-igen, előfordulhat például Trondheimben is, hogy látható az aurora – mi is láttuk már egyszer-kétszer – de erre parányi esély van és hidd el, miután kifizetsz egy jelentős összeget az utazásodra, a legjobb esélyekkel szeretnél nekiindulni.

Ami azt illeti nem egy helyen olvastam, hogy a legjobb hely Skandináviában sarkifényre vadászni nem is Norvégiában van, ha nem Svédországban. Főleg egy bizonyos Abisko nevű apró településen. Valamiért itt állítólag sokkal kevesebb a felhős napok száma. Ez pedig óriási előny tud lenni.

Viszont hidd el, akkor sem fogsz csalódni, hogy ha Norvégiát választod. És például a népszerű és épp e miatt turistákkal tömött Tromsø helyett Altára utazol. Ahol az északi fény vadászata mellett megannyi program lehetőség akad. Főleg kora tavasszal. Ezt az Alta guideot direkt erre a célra dobtam össze.

Teljesen őszintén tudom ajánlani Altát, ha szeretnéd látni a sarkifényt. Én is itt láttam először. És az itt eltöltött egy évem alatt aztán még jó néhányszor. A családom pedig további sarkifénnyel tarkított éveket töltött itt, így tényleg nem csak a levegőbe beszélek. 😊

Ha a legbiztosabbra akarsz menni, akkor pedig utazz egészen a Spitzbergákig, de ez inkább extrémebb körülményeket kedvelőknek ajánlom. Igaz, itt egy totálisan más, sarkvidéki világba csöppensz. Ahol több a jegesmedve, mint az embert

Hogyan tájékozódhatsz előre a sarkifény felbukkanásáról?

Szerencsére már rengeteg weboldal és applikáció foglalkozik égi jelenségek előrejelzésével. Igazából minden elérhető oldal egy forrást használ. Szóval ezek után én vagy a NOSWE honlapját javaslom egyszerű és áttekinthető aurora előrejelzésekért a jelent, a kövi egy órát, vagy a kövi 4 órát illetően. Viszont talán ennél is nagyobb siker lehet a ’My Aurora Forecast’ nevű applikáció, ha letöltöd a telefonodra.

Ami az időjárást illeti, a norvég meteorológiai szolgálat honlapjánál, vagy applikációjánál könnyebben használható és megbízhatóbb forrást nem fogtok találni.

Megéri befizetni egy vezetett aurora borealis túrára?

Hmm. Fogós kérdés. Még soha nem vettem részt ilyenen, mindig csak csekkoltuk előre az előrejelzést és kerestünk egy fényszennyezettségtől mentes placcot. Ez a legtöbb norvég városban nem nagy kunszt.

Ettől függetlenül vannak olyan túrák, amik jó értéket képviselnek. Ezt a getyourguide.com oldalon például könnyedén lecsekkolhatjátok. Olvassátok el alaposan a kommenteket, és hogy mit tartalmaz a túra. Sok esetben ki visznek titeket messze a várostól és néha még arra is megtanítanak, hogyan lőjél olyan fotót a jelenségről, ami garantáltan like áradatot eredményez instagramon. Ez egyébként nem túl bonyolult művelet a mai okostelefonokkal.

De a biztonság kedvéért, hogy biztos felkészült legyél, itt egy rövid videó arról, hogy mire figyelj, ha kamerával szeretnéd lencsevégre kapni a jelenséget. 😊

Teljes check-list az utazásod előtt, hogy a lehető legnagyobb esélyed legyen elcsípni a sarkifényt

• Utazz kellően északra – Oslo, Bergen, Stavanger és Trondheim nem opció, legalább Bodø magasságáig utazz fel, de Tromsø és Alta környéke a legbiztosabb.
• Minimum öt napra tervezz – persze ennél rövidebb idő alatt is lehet szerencséd, de még egyszer… a lehető legjobb esélyeket akarod. Ehhez pedig minél hosszabban maradsz annál jobb.
• Készül fel a téli hidegre. Inkább izzadj meg kicsit, mert túl öltöztél, mint hogy órákon át vacogj miközben a sarkifényt várod a szabad ég alatt.
• Szervezz magadnak több programot – ez szinte bárhol lehetséges. Csekkold le például mit csinálhatsz még, ha Altára utazol.
• Csekkold az előrejelzéseket. Google a jó barátod, keress rá az adott év legjobb aurora forecast applikációira és biztosan találsz olyat, ami segít kicsit megbecsülni, hogy mikor indulj neki.