Hadkötelezettség Norvégiában és a norvég hadsereg

Tudtátok, hogy Norvégia jelenleg az egyetlen olyan NATO tagállam, ahol mind a férfiak, mind a nők számára kötelező a sorkatonaság? Vagy legalábbis, az arra alkalmasnak talált fiúk-lányok számára. De hadd meséljek kicsit erről részletesebben.

Hadkötelezettség

Az elmúlt durván három hónapban elkezdtem hallgatni egy podcastet norvég tanulás céljából, ahol pár napja éppen a norvég hadsereg volt a nap témája. Régóta érdekel a téma, mert az én generációm Magyarországon már csak sztorikból ismeri a sorkatonaság megpróbáltatásait és örömeit(?). A Norvégiában eltöltött egyetemi éveim alatt viszont több olyan korombelivel is találkoztam, akik szolgáltak katonaként a norvég hadseregben. Ami azt illeti az egyik szaktársam például hajlamos volt időről-időre eltűnni néhány napra a szemeszter alatt. Mint utólag kiderült szolgálatot teljesített a norvég-orosz határon tartalékos katonaként.

Ez nem egy ritka dolog Norvégiában a fiatalok körében. Ráadásul 2015 óta mind a két nem képviselőire vonatkozik a hadkötelezettség. A rendszer a következő. Miután a fiatalok betöltik a 18. vagy 19. életévüket, a norvég hadsereg behívja őket egy kétfordulós tesztre. Első körben csak egy laza kérdőívet kell kitölteni fizikai állapotról, általános érdeklődési körökről és arról, hogy miért motiváltak, hogy a hadseregben szolgáljanak. Aki átmegy a rostán, azt behívják a második fordulóra. Ekkor már szélesebb körű feltérképezésen esnek át a fiatalok. Szem és hallásvizsgálat, IQ teszt, olvasás és számolás mellett természetesen erőnléti teszteken is teljesíteniük kell a skacoknak. A legalkalmasabbnak vélt kb. nyolcezer fiatalra pedig (max) 19 hónapos sorkatonai szolgálat vár. A sorkatonai kiképzés és szolgálat után pedig bekerülnek a tartalékos rendszerbe.

Számunkra, vagy legalábbis számomra biztosan, a sorkatonai szolgálatnak van egy negatív csengése. De Norvégiában ez egy sokak által várt időszak. Bár pontosan nem tudom hogyan zajlik a kiképzés, de az az érzés jön át a külvilág felé a sztorik, képek és videók alapján, hogy legalább annyi örömük van a besorozott fiataloknak, mint amennyi megpróbáltatáson átesnek. Ezen kívül számos előnnyel jár, ha valaki a hadseregben szolgál(t). Anyagi juttatások és olcsóbb tömegközlekedés mellett például a sorkatonaságot teljesítők plusz pontokat kapnak az egyetemi jelentkezés során.

Más kérdés, hogy ha a második teszten nagyon jól teljesít valaki, aki egyébként egyáltalán nem szeretne katonaként szolgálni, akkor is besorozhatják. Végső soron hadkötelezettségről beszélünk. Érdekes kérdés, hogy mindez hogyan fér össze a demokráciával és a Norvégiában általános liberális mentalitással. A hivatalos magyarázat az, hogy mivel ország lakossága alig haladja meg az ötmilliót, így ha valaki alkalmas katonai szolgálatra, akkor azt be is hívják. De akkor miért nincs hasonló rendszer Európa többi hasonlóan kis lakosságú országában? Lehet köze Norvégia egyik szomszédjához, Oroszországhoz? Több, mint sanszos. Ha jól tudom – bár nem vagyok benne biztos – akkor például Finnországban is hasonló rendszer működik, mint Norvégiában.

A norvég hadsereg

Néhány szó magáról a norvég hadseregről… Az állandó norvég hadsereg létszáma nem túl nagy (cirka 16.000 fő, plusz a kiképzés alatt álló fiatalok), de ha a tartalékosokat is belekalkuláljuk, akkor valószínűleg a lakosság egy számottevő részéről beszélhetünk. A hadsereg jelentős modernizáláson ment keresztül a 2000-es évek során, ami a mai napig tart. Szóval attól függetlenül, hogy egy kis létszámú hadsereget tart csak fent a kormány (az éves GDP kb. 2%-ából), egy modern, jól felszerelt és jól képzett haderőről beszélhetünk.

Norvégiában a fegyveres erők a kövi részlegekből állnak: szárazföldi hadsereg, ami a norvég hadsereg gerincét alkotja; haditengerészet (fun fact: a norvég koronaherceg admirális a norvég haditengerészetben); légierő; speciális alakulatok, mint például a terrorelhárítás és végül a tartalékoshaderő, ami főképp a sorkatonaságon átesett civilekből áll. A norvég hadsereg legújabb családtagja pedig a kibervédelem, ami nem rég lett nagyon releváns.

Norvégia a NATO egyik alapító tagja volt 1945-ben és a mai napig aktív részese NATO bevetéseknek a világ minden részén. Így többek közt Dél-Szudánban, vagy Maliban ma is szolgálnak norvég katonák a NATO-t képviselve. Ezen kívül a norvég hadsereg 2001 óta fenntart egy kisebb haderőt Afganisztánban, hogy támogassa az Egyesült Államok terror ellenes aktivitását. Idén azonban az utolsó norvég katonát is kivonják a közel-keleti országból.

De nem kell Maliig utaznom, ha kicsit közelebb szeretném érezni magam a norvég hadsereghez. Trondheimtől nem messze található például egy jelentősebb légibázis, ezért nem ritka amerikai gyártmányú F-35-ös vadászgépeket látni gyakorlatozni. Főleg mert kilométerekről lehet őket hallani és a város fölött néhány száz méterrel suhannak el.

A képeket kölcsön vettem: www.forsvaret.no